Ahogy közeledik a nyár egyre gyakrabban jelennek meg cikkek a napozás ártalmas, veszélyes következményeivel kapcsolatban, melyek kimerítő részletességgel ecsetelik a bőröregedést elősegítő hatását, a melanoma kialakulásának ezzel kapcsolatos gyakoriságát. Azt gondolom, hogy ezeket valóban komolyan kell venni, de ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a napsütés szervezetre gyakorolt előnyös hatásairól sem. Ahhoz, hogy a szervezetünkben D-vitamin képződjön napozni kell, és ez csak egy azokból a létfontosságú élettani hatásokból, amelyekre szükségünk van. A kérdés tehát nem az, hogy menjük-e napra vagy sem, hanem sokkal inkább az, hogyan tegyük ezt.
Néhány szempont, amit érdemes megfontolni:
1. Kövessük a fokozatosság elvét: türelmesen szoktassuk a bőrünket a napozáshoz, kezdetben szűrt fénynél sütessük magunkat.
2. Délelőtt 11 és délután 3 óra között ne feküdjünk ki a napra.
3. Vegyük figyelembe a bőrünk típusát a védekezésnél és válasszunk megfelelő erősségű fényvédőt és persze olvassuk el alaposan a használati utasítást is.
4.Tiszta ápolt bőrrel napozzunk, ne égessük bele a mitesszereket, arcfestéket.
5.Pótoljuk az elveszett folyadékmennyiséget, fogyasszunk sok folyadékot és különös gonddal hidratáljuk a bőrünk napozás után.
MILYEN NAPVÉDŐ KRÉMET HASZNÁLJUNK?
Azok a napvédő krémek a legbiztonságosabbak, melyek fizikailag védenek. A kémiai fényvédők károsak lehetnek. Általában a napvédő krémeken feltüntetik, hogy fizikai vagy kémiai napvédő krém, ám ha mégsem, akkor az összetevőkből erre könnyedén következtethetünk.
A kémiai fényvédők leggyakoribb összetevői, melyektől jobb távol tartani magunkat:
– Retinol és annak származékai (retinyl palmitát)
– Oxybenzon és annak származékai
– Octocrylin
– Oxtinoxatre
– OMC
– Avobenzon
– Homosalate
– Oxtisalate